Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gének rejtélyes üzenete

2008.03.30

A gének rejtélyes üzenete

Az öröklődést hordozó anyagokba programozott üzenet tartalmazza, hogy milyen lesz az utód. Ez alakítja ki külső megjelenését és belső tulajdonságait. A családi fotóalbumban tallózgatva időnként meglepő felfedezésre jutunk. Kisfiunk szeme, még a tekintete is akár a nagypapáé, orra, ajkának ívelése pedig a megboldogult nagymama emlékét idézi. Az utód az anyai petesejtben és az apai spermában jelenlévő kromoszómák kombinációjának egyvelege, de a szabványtól eltérő genetikai variációk milliói lehetségesek.

Titokzatos genetika

Testünk sejtekből tevődik össze, melyek pillanatnyi megállás nélkül működnek azért, hogy a létezésünkhöz szükséges molekulákat produkálják. Saját személyi számítógépének, a sejtmagnak köszönhetően a molekulák mindegyike tökéletesen tudja a feladatát. Nem véletlenül áll e terület a kutatók vizsgálódásának középpontjában. A sejtek felbecsülhetetlen értékű kincset rejtenek: huszonhárom kromoszómapárt, az örökletes tulajdonságok hordozóit. Közülük huszonkét pár a két nem tulajdonságainak átörökítője, a huszonharmadik az utód nemének eldöntéséért felelős. Minden kromoszómapár egy apai és egy anyai kromoszómából tevődik össze, a véletlenszerű társulás a megtermékenyítés pillanatában dől el. Az esetek jórészében a gyermek szüleire hasonlít, de néha meglepő módon a nagyszülők vagy más közeli hozzátartozók személyiségjegyeit is örökli. A számtalan variációs lehetőség eredményeként gyakorlatilag nullával egyenlő az esély arra (több milliárd közül egy), hogy ugyanannak a családnak két tagja genetikailag teljesen azonos legyen. A szabályt csak az egypetéjű ikrek szegik meg, mert ők valóban úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás.

A nagy felfedezés: a DNS

Ha lehetőségünk lenne kicsit eljátszani és libasorba rendezni génjeinket, az 1,5 méter hosszú sávban megszámlálhatatlan mennyiségű - az öröklődés csodálatos titkait rejtő - DNS (dezoxyribonukleinsav) molekula nyüzsögne. Ma még távolról sem tudjuk a DNS által közvetített valamennyi információt megfejteni. Az elmúlt hét étvizedben azonban sikerült körvonalazni kémiai összetevőit és vegyi bázisokhoz álló üzeneteit.

Domináns és recesszív faktor

A gének párosával funkcionálnak, gondosan ügyelve arra, hogy mind az apa, mind az anya tulajdonságai fellelhetők legyenek az utódban. Ám a jellemző tulajdonságok kialakításában (termet, hajszín, szemszín, fülek formája) egyetlen - nevezetesen a domináns - gén jut kifejezésre, legyőzve és eltávolítva a recesszív géneket. A szelektálás rendkívül logikus, hiszen nyilvánvaló, hogy a gyermek nem nőhet egy időben olyan magasra, mint a papa, és olyan alacsony termetűre, mint a mama. A domináns és recesszív gének gigászi küzdelmének végeredménye dönti el jellemvonásainkat. Sok gyerek arcvonásaiban szinte ámulatba ejtően fedezhető fel a keveredési arányok egyensúlya. Szemét, szájának ívelését a mamától, orrát, hajszínét a papától örökölte. Amikor a gyerek szakasztott mása az édesanyjának, biztosra vehető az anyai gének erőteljes érvényesülése, amely korántsem jelenti azt, hogy a következő szülés hasonló eredményt hoz. A második gyerek gyakran megszólalásig hasonlít a papára, és mindez természetesen kötetlen sorrendben fordítva is lehet. Léteznek úgynevezett codomináns gének, amelyek együttesen fejtenek ki érvényesítő és mérséklő hatást. Bőrünk színe a legkülönbözőbb árnyalatokat produkálva codomináns génműködés szerint alakul. Vegyes házasságban a folyamat különösen jól követhető, hiszen az utód bőrszínét sem a színes bőrű apa, sem a fehér anya színe nem determinálja végérvényesen. A gyermek testét a fekete és fehér szín keverékéből kialakult felhám borítja.